Persze az�rt nagyon rosszra ne gondoljunk, hiszen a Depeche Mode-ra jellemz� jegyek most is ott figyelnek a lemezen, hiszen olyan szerz�kr�l, el�ad�kr�l van sz�, akik hossz� p�lyafut�suk sor�n m�r j�csk�n bizony�tott�k tehets�g�ket, nem hi�ba rajong �rt�k az eg�sz vil�g. (M�g olyanok is, akik sz�v�hez mondjuk ink�bb a rockzene �ll k�zelebb, semmint az elektronikus, szintetiz�toros alap� anyagok, hiszen a Depeche Mode az�rt a git�rokat is s�r�n haszn�lta, �s bizony sok dalnak a megsz�lal�sa is roppant t�m�r, h�z�s, sokszor m�r rockos-bluesos is volt.

Sz�val hamar kil�pett a tinidzs�rcsapatok k�z�l, �s munk�ss�g�val ki�rdemelte a kultikus jelz�t.) �m itt van a producer�k, Ben Hillier, aki �gy t�nik, valamilyen megmagyar�zhatatlan okn�l fogva beleszeretett a nyolcvanas �vek elektronikus hangz�svil�g�ba, �s ezen a lemezen is ezt hozza vissza (persze nem volt ebben neh�z dolga, hiszen maga Martin L. Gore is az ut�bbi �vekben k�l�nf�le r�gim�di anal�g hangszereket, kever�ket, szintetiz�torokat, modulokat v�s�rolt �ssze, amiket fel is haszn�lt a hangz�s kialak�t�s�ban).

A megsz�lal�s teh�t ebb�l a szempontb�l val�ban elt�r a kor�bbi Depeche Mode-albumok�t�l, sokkal szik�rabb, lecsupasz�tottabb, karcosabb, nyersebb. Ahol dobot alkalmaznak, ott is el�gg� v�konyan sz�lnak az �t�s�k, �s most a git�rok sem kaptak t�l nagy szerepet. A szok�sos d�b�rg�s, er�s alap� DM-megsz�lal�s teh�t ebb�l a szempontb�l csorb�t szenved, de Dave Gahan �nek�vel szemben semmi kifog�s nem lehet. Most is ott vannak az �rzelmek, legt�bbsz�r a f�jdalmak a hangj�ban, amit k�rusokban Martin Gore er�s�t vagy t�maszt al� magasabb vok�lj�val. Martinnak term�szetesen most is jutott sz�l��nekes dal, a Jezebel, ami kiss� ki is l�g a sorb�l m�r elektr�s-bossanov�s l�rais�g�val.
A lemez cs�cspontjai k�z�tt mindenk�ppen ott van a m�r kislemezes �s klipes dal, a Wrong, amely zseni�lisan kezd kem�ny k�rus�val, majd egy igazi d�g�s DM-felv�tel form�l�dik bel�le. Ugyancsak a lemez egyik cs�cspontja (pedig a CD v�g�n van) a Corrupt s�t�ts�ge, a Hole To Feed er�s ritmusa, de ak�r m�g a kezd� In Chains is ide sorolhat�, b�r a kellet�n�l egy kiss� tov�bb h�zz�k a sz�mot, �s az intr�k�nt el�vezetett, dallamnak nem nevezhet� „z�rejt” is feledhet� lenne. Ugyancsak a  sikeresebb sz�mok k�z� sorolhatjuk a Fragile Tensiont �s a Miles Away/The Truth is c�m� dalokat, m�g a lemez k�zep�n elhelyezked� felv�telek nem fogj�k �regb�teni a Depeche Mode h�rnev�t: sajnos meglehet�sen unalmasan haladunk ezen a r�szen el�re, mert ezek a sz�mok el�g sablonosak lettek, ink�bb csukl�b�l �rt�k �ket.

A lemez �sszhat�s�ra egyfajta nyomaszt�, s�t�t, borzongat� st�lus a jellemz�, n�h�ny felv�tel kiv�tel�vel. Ebben �k m�r nagyon j�k. S�t abban is, hogy ak�r egy ilyen, a kritikusokat is megoszt� albumot �rjanak. Az biztos, hogy t�bbsz�r kell meghallgatni, �zlelgetni, befogadni ahhoz, hogy kibontsa minden dallam�t, finoms�g�t vagy �ppen kem�nys�g�t. Abban pedig nincs k�ts�gem, hogy a j�niusi koncertre telt h�z lesz a Pusk�s Ferenc Stadionban.

(Depeche Mode: Sounds Of The Universe. Kiad�: EMI)

Sz�mlista:
1. In Chains
2. Hole To Feed
3. Wrong
4. Fragile Tension
5. Little Soul
6. In Sympathy
7. Peace
8. Come Back
9. Spacewalker
10. Perfect
11. Miles Away/The Truth Is
12. Jezebel
13. Corrupt