|
"Üllő"
Bálintné Dóci Brigitta 2009.09.11. 10:24
Négy részre vágva járja útjait a város,
Csendes őszi este, az ege homályos.
Homályos egén csillag csillan mégis,
Gondolkodó ember, elmerengve nézi.
Elmerengve gondol múltra és jelenre,
Bizakodva tekint a jövőre előre.
Jobbágyok sóhaja itatja át e földet,
Kérges tenyerükkel művelték eleget.
Nehéz sorsok terheit cipelve,
Örömöt, kacajt mégis képviselve,
Üllő városunkat méltón ünnepelte.
Átéltek e népek török időt, harcot,
A nap mégis sütött, barnított sok arcot.
Címeres pecséten ekevas és búza,
Hatágú csillaggal emléket állítva.
Avar kori sírok tárják fel a múltat,
Mutatják a sorsok, hogyan alakultak.
Alakulnak most is, zajlik itt az élet,
Lakomáik sokszor nevetéssel bélelt.
Májusban az ember majálisra készül,
A csülöknek fesztivállal minden könny megtérül!
Árpád napok jönnek, betölti a tájat,
Kacagás és ének foglalja a szájat.
Ó Te Üllő! Csodaváros!
Látogatni de tanácsos!
Egén csillag csillan sokszor,
Egyre fényesebben ragyog olykor!
Nézd meg te is, ha teheted,
Érezhetsz itt szeretetet!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
